Valóban ér 50 milliárd dollárt a Facebook?
Az elmúlt évet a Facebook vitte: a vezérigazgatót az év emberévé választotta a Time, a kezdeti lépésekről Oscar-esélyes film készült, az év végére pedig 50 milliárd dolláros cégértéket ért el a befektetők szerint. Innen merre tovább?
Ha meg akarjuk érteni a Facebook-hisztériát, elég meghallgatni, mit mond a rapperből milliárdos befektetővé avanzsált 50 Cent: “Miért nincs két Facebook? Vagy három? Egyrészt mert nehéz ennyi felhasználót összegyűjteni, másrészt meg meg is kell őket tanítani használni az oldalt.” És valóban, a pályamódosító énekes megragadta a lényeget, a Facebook elérte a felhasználók kritikus tömegét, de ennél többet is tett. Megmutatta nekik, hogy mire érdemes használni az oldalt - és miért érdemes visszajárni naponta, vagy akár óránként.
A Facebook-effektus
Ez utóbbi nem egyszerű dolog, itt bukott el a MySpace és az iWiW mellett még számos más próbálkozó. Az ismerősök bejelölése és az adatlapokhoz való hozzáférés "killer feature" volt egy ideig, a felhasználóknak azonban ennél több kell a folyamatos visszatéréshez. Sok hálózat vált gyorsan naggyá, csak hogy később teljesen kiürüljön, a Facebook azonban egyelőre nem mutatja ennek a kiégésnek a jeleit, sőt. A legtöbb felhasználó sűrűn ránéz az oldalra, rengetegen pedig folyamatosan be van jelentkezve, az oldal egész struktúrája, az implemeltált és tervezett funkciók pedig mind ugyanazt célozzák: nézd a világot rajtunk keresztül.
Ez a filozófia gyűrte maga alá az elmúlt két évben a felhasználók hírfolyamát is. Az eredetileg státuszokat listázó oldal ma már a Facebook legfontosabb interfésze, ahol az összes ismerőseinkkel kapcsolatos történést szemmel tarthatjuk, de az általuk megosztott tartalom is rendkívül fontos elemmé vált. A trükk a hírfolyam folyamatos szűrése, így az üzenetek relevanciáját azok frissessége és népszerűsége alapján számolja ki egy algoritmus.
A Facebook sikeréhez azonban a versenytársak hihetetlen inkompetenciája is kellett. Szakértők többször kifejtették, Sean Parker azonban fején találta a szeget: a Friendster és a MySpace látványosan félremenedzselt projektek voltak. Az első súlyos technológiai problémákkal küszködött, a széteső adatbázisoktól a hosszas oldalbetöltődésig, a vezetés pedig nem tett semmit a gondok elhárítására, ez teremtette meg a piaci rést a MySpace számára. Parker a MySpace-ről sincs jobb véleménnyel: “a Facebooknak semmi esélye nem volt ellenük, nekünk nem szabadott volna nyernünk. Egyszerűen elrontották. A Facebook felülkerekedésének egyetlen oka a MySpace éveken keresztül tartó, döbbenetesen inkompetens vezetése volt.”
És valóban: a Facebook titka nem a jobb kódban vagy a szebb designban rejlik, egyszerűen jobban valósította meg a közösségi háló funkcióját mint elődei. Folyamatosan reagáltak a felhasználók igényeinek változására, így a “bejelölési” hisztéria után a játékok, majd a tartalommegosztás foglalta le az embereket. A Facebook következő lépése, a Messages pedig újabb funkcióval gazdagítja a szolgáltatást - még egy dolog, amiért nem kell elhagyni a közösségi oldal felületét.
A Facebook pedig egyre szorosabban markolja a felhasználókat: a comScore mérése szerint a közösségi szájt szolgálja ki az online display reklámok egynegyedét az Egyesült Államokban. A 2010-es harmadik negyedéves mérés szerint a Facebook részesedése 23 százalék, ez több mint duplája az ezüstérmes Yahoo 11 százalékos, és több mint nyolcszorosa a Google 2,3 százalékos részesedésének. A Facebook-hirdetések nem hajtanak - egyelőre - akkora hasznot, mint a versenytársakéi, ám ahogy fejlődik a közösségi szájt reklámmegjelenítési algoritmusa és növekednek az átkattintási ráták, fel fog kúszni a hirdetési bevétel is.
Még nem az új Google
A bevételek egyelőre meglehetősen szerények. 2010-ben például a Google 28 milliárd dollár forgalomra tett szert, ezzel szemben a Facebook csak nemrég lépte át a kétmilliárdos határt. A bevételi struktúra azonban már a Facebooknak kedvez, és ez középtávon fontos lehet. Míg a Google bevételeinek elsöprő többségét a keresés adja, a Facebook forrásai jobban diverzifikáltak: mikrotranzakciók, a Microsoft-reklámszerződés, és reklámok kicsiknek meg nagyoknak.
A reklámstratégia alapja mindkét cégnél ugyanaz. A felhasználó követésével profilt építenek és ennek segítségével célozzák a reklámokat, amelyek így sokkal hatékonyabbak, mint a véletlenszerűen kiszórt társaik. Bár a két cég ellenkező felfogással indult a felhasználó követése terén, mára nagyjából összeért a két módszer. A Google kezdetben csak a keresőkifejezések használatával célzott, ma már a bejelentkezett felhasználóhoz rengeteg egyéb adatot is tud társítani. A Facebook pont ellenkezőleg, a személyes adatokkal kezdte, innen bővült a kör a már látogatott honlapok illetve lájkolt oldalak irányába.
